|
Élmények
útján Semmeringre
Megújult
fedélzeti vendéglátás a
MÁV Nosztalgia járatain
|
|
Ahogy
korábban mi is írtunk róla, a
MÁV Nosztalgia számos
újítással vágott neki az
évnek annak érdekében, hogy az
élményvonaton történő
utazás ténylegesen minél nagyobb
élmény legyen. Több
utaskísérő, jobb kocsik, bővebb
utastájékoztatás, finomabb
ételek, és több jegyárban
foglalt szolgáltatás –
nagyjából ezekkel a fő pontokkal lehetne
összefoglalni a változásokat. Ott
voltunk az év első járatán, a
Mürzzsuschlagba közlekedő Semmering expresszvonaton,
és megnéztük, hogy is működik
ez a gyakorlatban!
A MÁV Nosztalgia járatait alapvetően
két nagy kategóriára lehet bontani: a
klasszikus nosztalgia utakra régi mozdonnyal
(akár gőzössel) és korhű kocsikkal,
valamint az élményvonatokra modern(ebb)
járművekkel. Az írás
témáját adó Semmering
expressz utóbbi halmazba tartozik,
nézzük, hogy telik egy ilyen út!
Jegyvásárlás,
kocsitípusok, indulás
A folyamat a jegyvásárlással indul,
ami megoldható kényelmesen az online
foglalási rendszer
segítésével. Az
élményvonatokra szóló
jegyek globáldíjasak, azaz minden esetben
tartalmazzák a helybiztosítást is. A
megfelelő ülőhelyet a foglalás során a
kocsi felülnézeti képén
választhatjuk ki, majd ki lehet nyomtatni a jegyet otthon,
bemutatható elektronikusan, vagy akár
Budapest-Nyugati pályaudvaron is át lehet venni.
Az élményvonatokon alapvetően két
kocsiosztály közül lehet
választani. A 2. osztály eddig Standard
néven futott, most már Economy Club
megnevezéssel találhatjuk meg. Alapvetően termes,
2+2 elrendezésű kocsikról
beszélhetünk szerényebb, de
még így is bőven jó komfortfokozattal,
és kedvezőbb árakkal. A mostani úton a
2. osztályt a MÁV-START biztosította,
ami az utasoknak InterCity kényelmet, és extra
lábteret jelentett.
A nagyobb kényelemre vágyók
igénybe vehetik az 1. osztályú,
Pullman Club névre keresztelt kocsik egyikét,
amelyek szintén termesek, de 2+2 helyett csak 2+1 az
üléselrendezés, azaz
érezhetően több hely jut mindenkinek. A
már-már fotel jellegű ülések
dönthetők, a fejtámla oldalra is jól
tart, egyszóval kellemesen lehet utazni. És ez
még nem minden: mostantól a jegyár
komolyabb étkezést is tartalmaz,
odafelé reggelit, hazafelé bőséges
vacsorát.
Indulás előtt néhány nappal e-mail
érkezett a
jegyvásárlásnál megadott
címre, amiben szerepelt egy
tájékoztató a menetrendről, a vonaton
elérhető szolgáltatásokról,
a
vonatösszeállításról,
és egyéb fontos
tudnivalókról. Ezzel együtt mindenki
megkapta az étkezőkocsik
kínálatát tartalmazó
étlapot is, ami egy szimpatikus gesztus volt a
Vasúttársaság
részéről.
A vonat Mürzzsuschlag felé 5:58-kor indult
Kelenföldről. Az időpont kicsit korai, de a kint
tartózkodás hossza miatt megéri,
kár lenne később indulni.
Kelenföldön a 14.
vágányról indult az
impozáns, 13 kocsiból álló
szerelvény. A három 1.
osztályú kocsi a vonat elején kapott
helyet, így az itt utazók az
aluljáró mozgólépcsős
kijáratától könnyen meg
tudták közelíteni a
helyjegyüknek megfelelő kocsit, de az utolsó 2.
osztályú kocsiig is bőven volt idő
hátrasétálni, mivel a
szerelvény jó előre megérkezett.
Az expresszvonatot Hegyeshalom állomásig Gigant
továbbította
Köszöntés,
személyzet
Indulás után a vonatmenedzser
köszöntötte a hangosbemondón
keresztül az utasokat, majd elhangzottak a legfontosabb
tudnivalók a
szolgáltatásokról, menetrendről
és útvonalról. Ezt követően
jött a jegyvizsgáló, aki egyben az
utazásért járó
törzsutas pecséteket is kiosztotta a Passporttal
rendelkező utasoknak. Akinek nem volt
„útlevele”, de szeretett volna egyet, a
Retro Bistro kocsiban kiválthatta, így
már járt a mostani pecsét is.
Az idei újítás egyik eleme a
megnövelt létszámú
személyzet volt, most már minden 1.
osztályú kocsiban két-két
utaskísérő dolgozik annak
érdekében, hogy a
felszolgálás gyorsan és
zökkenőmentesen történjen. Az ő
jelenlétük folyamatosan érezhető volt,
felvették a rendeléseket,
felügyelték az utastér
állapotát, figyelték, hogy megfelelő
hőfokon dolgozik-e a fűtés, elvitték a
használt csészéket és
tányérokat, valamint válaszoltak
minden felmerülő kérdésre,
speciális kérésre. Mindezt kedvesen,
udvariasan, igényesen, akár bármelyik
vezető légitársaság business
osztályán. A kíváncsi
szemek által kevésbé
látható helyen, az étkezőkocsik
konyháiban dolgoztak a szakácsok, az ő
munkájukat dicsérik a kifejezetten
ízletek, és emellett igényesen
tálalt ételek – de erről majd
később. A fedélzeten esetlegesen
felmerülő rendellenességek, hibák
elhárítására műszaki
kísérő is szolgálatban volt, a
Schlieren kocsik fűtésén kellett néha
állítani, de egyébként
minden flottul ment. Jelen volt még a
jegyvizsgáló, aki a menetjegyek
ellenőrzésén túl a forgalmi feladatok
ellátásában tevékenykedett.
Végezetül a vonatmenedzser, aki vezető
utaskísérőként összefogta a
személyzet munkáját, gondoskodott
róla, hogy minden rendben legyen, valamint
tájékoztatta az utasokat a
hangosbemondón keresztül a menetrendről,
következő állomásról,
és egyéb fontos
tudnivalókról.
Udvarias személyzet, gyors
kiszolgálás, minden eddiginél
több utaskísérő
Reggeli, Economy
Café
Indulás után nem sokkal jött az
üdvözlőital (pálinka), ami
mellé egy apró sós
harapnivalót is kaphattak az utasok. Ezt követően a
2. osztályon utazók számára
megkezdődött az Economy Café
szolgáltatás, ami egy mozgó
minibárt jelent egyszerűbb
harapnivalókból,
üdítőitalokból, forró
italokból, sörökből és
borokból álló
kínálattal. A kiskocsi a
légiközlekedésből ismert
felépítésű, teljesen profi
felszerelés.
Az 1. osztályú jegyár
korlátlan ásványvíz
és forró ital fogyasztást tartalmaz,
ezeket rögtön indulás után
már lehetett is kérni. A
kínálat elemei az alábbiak voltak:
szénsavas és mentes San Benedetto
ásványvíz, frissen főzött
presszókávé, tejes
kávé, cappuccino, forró
csokoládé, választható
ízű forró tea. A
kiszolgálás gyors és
igényes, rendes porcelán
csészében, vagy üveg pohárban
történik, nem eldobható műanyag
étkészletekkel. A jegyár reggelit is
tartalmaz, croissant, omlett, tükörtojás
és roppanós virsli közül
lehetett választani, utóbbi három
mellé egy zsemle is jár. Az
elvárásaink viszonylag magasak voltak, de
még így is sikerült pozitívan
csalódjunk: ez tényleg jó lett. Egy
sonkás-sajtos omlettet, és egy
roppanós virslit teszteltünk, mindkettő helyben,
és egészen frissen készült:
az étkezőkocsi konyhájából
egyenesen az ülőhelyhez hozta a kísérő.
Kicsit tartottunk az előre csomagolt, és gyorsan
megmikrózott termékektől, de a konyha mellett
elsétálva a frissen sülő omlett illata
ezeket a gondolatokat egyből eloszlatta. A zsemlét
szintén csak dicsérni tudjuk, ez is teljesen
friss és puha volt. Mindezek mellé
díszítésként egy szelet
paradicsom, és uborka is került, szépen,
igényesen. A croissant most nem volt alkalmunk
megkóstolni, de itt sem az előre csomagolt
termékekre kell gondolni, ez is ugyanúgy frissen
készül, és vajjal, valamint dzsemmel
tálalják.
Választható jegyárban foglalt reggeli
A friss meleg reggeliről a 2. osztályon utazóknak
sem kellett lemondaniuk, az étkezőkocsikban bárki
helyet foglalhatott. A tegnapi járaton két
étkezőkocsi közlekedett, az Albert
Flórián, és a Danubius. Előbbi a
012-es WRm kocsi, ezt már ismerhetjük
korábbról, jó
néhány éve az
élményvonatok oszlopos tagja. Elegáns
utasterével és faburkolataival most is
kivívta az utasok tetszését, az oda
és a visszaút alatt is folyamatosan
jöttek át az utasok fogyasztani. A másik
kocsit, a Danubius étkezőt a MÁV-START
biztosította, ez a 008-as WRRmz (ex-WRbumz) kocsi. A
jármű korábban főleg EuroCity vonatokban futott,
de társaival együtt sajnos egy ideje már
leállítva várta sora jobbra
fordulását – így
külön öröm volt újra
vonatban látni.
Érkezés
Semmeringre
Ahogy átért a vonat Ausztriába, egyre
kevesebb volt a hó, de aztán a
hangosbemondón keresztül hallottuk, hogy senki ne
ijedjen meg emiatt, a hegyekben igazi téli
időjárás vár minket. Így is
lett, ahogy közeledtünk a
leszállási helyekhez, ismét
fehér lett a táj. Az expresszvonat Gloggnitz,
Payerbach-R., Breitenstein, Semmering és
Mürzzsuschlag állomásokon áll
meg, ám a többség mindig Semmeringre
utazik – így volt ez most is. Az út
utolsó szakasza különösen
látványos, a
világörökség
részét képező vasútvonalon
16 viadukton és több alagúton
át, végig csodálatos
panoráma mellett éri el a vonat a
célállomását.
Gyönyörű panoráma az úton
A leszállási helyekhez közeledve
bemondták, hogy merre érdemes
túrázni, és mit érdemes
megnézni, valamint hogy a vezetett
séták mikor és honnan indulnak. A
vonalon nem jellemző az ennyire hosszú
távolsági vonat, ezért
arról is minden esetben hallhattunk
tájékoztatást, ha az
állomási peronok hossza miatt csak a kocsik egy
részéből van lehetőség a
leszállásra.
Programlehetőségek
Semmeringen
Semmering állomásról két
vezetett túrát is szervezett a
Vasúttársaság azoknak, akik nem
szerettek volna egyedül nekivágni az ismeretlennek.
Az egyik a Zauberg hegy lábánál
lévő felvonóhoz, a másik a 20
schillinges kilátóig vezetett,
különböző színű
zászlókat kellett követni.
Vezetett séták indultak a
vasútállomástól
Aki egyénileg szeretett volna elindulni, azokat a
fedélzeten kiosztott térképek,
valamint a helyszíni táblák is
segítették, nem könnyű
eltévedni. Már csak azért sem, mert
sok magyar dolgozik a helyi vendéglátó
egységekben, a Zauberg hegy
lábánál lévő Zaubarban is
magyarul kértük ki az ebédet.
A felvonó alsó
állomásánál
lehetőség van sí és snowboard
felszerelés, valamint szánkó
bérlésére, ennek
ügyintézése gyors, és mindez
megfizethető áron elérhető. Az ilyen
rövid, egynapos utaknál talán a
szánkó a legegyszerűbb megoldás, ahhoz
különösebb cipő, kabát, stb. nem
szükséges. Ha a bérléssel
megvagyunk, már csak a felvonóra kell jegyet
szerezni, ami szintén lehetséges volt magyar
nyelven. Többféle jegytípus
elérhető, van, ami idő alapú, van, ami a megadott
számú használatot tesz
lehetővé. Pár perc
várakozással be lehet szállni a
kabinba, ami kb. 5 perc alatt felvisz a hegy tetejére. Itt
érdemes megnézni a Hirschenkogel
kilátót, jó időben a
Bécsi-medencéig is el lehet látni. A
téli sportok kedvelőit hét
sípálya és egy
szánkópálya várja,
utóbbi 3,5 km hosszú, és
érdekessége az alagutakkal tarkított
vonalvezetés.
Zauberg élményközpont
Szánkózásnál
mindenképp, de akár a
túrához is érdemes
váltónadrágot és cipőt
vinni, hogy a hazaúton ne az átnedvesedett
ruhadarabokban kelljen ülni. A szerelvényt
Mürzzsuschlagban napközben
lezárják, ezért ezek akár
fent is hagyhatók a vonaton, nem kell egész nap
magunkkal vinni. Komolyabb értéket persze ne
hagyjunk a fedélzeten, mivel a Nosztalgia nem tud
felelősséget vállalni az
őrzésért.
Hazaút, vacsora
A semmeringi állomás
váróterme nem ennyi utasra lett
méretezve, ezért kicsit szűkös, viszont
van kulturált (és ingyenes) mosdó,
valamint megnézhető a vasútvonal
történetét bemutató
kiállítás, ami a
váróból nyílik
(és időszakosan tart nyitva). Az
állomási hangosbemondó a
váróban nem hallható, de a kijelzőn
követhető a vonat érkezése,
így biztosan nem maradunk le róla. A
beszállításra van bőven idő, nem kell
rohanni, mindenkit megvárnak. Az
időzítés egyébként pont
megfelelő volt, a vasútállomásra
még vissza lehetett sétálni
világosban, aztán mire elindultunk,
besötétedett.
A rövid peron ellenére a
beszállítás gyorsan és
jól koordinálva történt -
közben már készül a vacsora az
étkezőkocsikban
Felszállás után ismét
mosolyogva vártak minket az
utaskísérők, akik nap közben rendbe
tették az utasteret, az 1. osztályon
elmosták mindenki vizespoharát, és
pótolták az ásványvizeket.
Nem sokkal később egy finom forralt borra
invitálták az utasokat, ami jó
választás volt a kinti hideg után,
ráadásul ez is finomra sikerült. A
vacsorát már a
jegyvásárlásnál ki kellett
választani, aminek a visszajelzése a
hazaútra kikerült az asztalokhoz, így
mindenki ellenőrizni tudta, hogy a megfelelő (A, B, C) menü
lett-e számára felvéve.
Elsőként a levesekkel kezdődött a vacsora, ami
ugyan mindenki számára fizetős, de 1000 forint
alatti árával egyáltalán
nem mondanánk vészesnek. A tárkonyos
pulykaraguleves annyira jól sikerült, hogy a
vártnál nagyobb érdeklődés
miatt el is fogyott a teljes készlet. Ezt követően
érkeztek a jegyárban foglalt főételek,
ami bakonyi pulykatokány nokedlivel, bazsalikommal
és camamberttel töltött jérce
rizzsel és salátával, ezersziget
öntettel, valamint rántott sajt rizzsel
és tartármártással
lehetett. Mindhárom étel jól
sikerült, esztétikusan volt tálalva,
finom volt, és bőséges. Végül
a desszert tiramisu gömbök voltak
málnavelővel és tejszínhabbal, ezt is
csak dicsérni tudjuk.
Bőséges, és finom vacsora - az 1.
osztályban jegyárban foglalt
tételként
Ahogy a reggelinél, úgy most a
vacsoránál is szép számban
fogyasztottak az étkezőkocsikan a 2.
osztályról érkező vendégek,
számunkra 1950 – 2150 forint
között volt egy főétel, valamint 790
forintba került a desszert. Ez az út is azt
mutatja, hogy ha az árak nincsenek elszállva,
és a minőség is rendben van, akkor bizony van
igény a fedélzeti
vendéglátásra, és
teltházas tud lenni akár két
étkezőkocsi is.
Vacsora után lehetett vásárolni
különböző röviditalokat,
söröket és borokat, amelyek
elfogyasztására négyféle
helyszín is rendelkezésre állt. Meg
lehetett inni az étkezőkocsiban maradva, be lehetett
ülni a Danubius kocsi bisztró
szakaszába, vissza lehetett ülni az
ülőhelyre, vagy át lehetett menni a
tánctérrel is rendelkező Retro Bistro kocsiba. Ez
hasonló, mint az Orfeum, viszont (egyelőre?)
partifények nincsenek benne, valamint az egész
napos túrázás után
fáradt is volt az
utazóközönség, ezért
most annyira nagy buli nem alakult ki, mint ami egy-egy
belföldi élményvonaton szokott
hazafelé, de a hangulat így is jó volt.
A hazaúton a célállomáshoz
közeledve egy búcsú
csokoládét is kapott mindenki, ami
megjelenésében a régi, sokak
által szeretett Utasellátós csoki
rolót idézte. Mindezt igényesen,
saját márkás csomagolásban,
amiért szintén jár a piros pont.
Finom forraltbor, és ajándék
búcsú csokoládé
hazafelé
Mi
történik rendkívüli helyzetben?
Hazafelé Hegyeshalom állomás előtt nem
sokkal a nyílt vonalon megállt a vonat, majd
amikor eltelt 5 perc, és még mindig nem indultunk
el, sejteni lehetett, hogy valami rendkívüli
esemény történt. Már
éppen kezdtük volna találgatni mi is,
hogy mi lehet a gond, amikor a vonatmenedzser tudatta a
hangosbemondón keresztük, hogy a VPE
(Vasúti Pályakapacitás
Elosztó) informatikai rendszerében hiba
történt, ezért ameddig nem
hagyják jóvá az új
menetvonalunkat, nem tudunk belépni a MÁV
hálózatra. Kicsit később
újabb fejlemények érkeztek,
elkészült az új menetrend, és
hallhattuk a megváltozott időadatokat az érintett
helyekre. Innentől minden úgy történt,
ahogy be lett mondva, az új menetrend szerint teljesen
pontosan érkeztünk.
Az eredeti menetrendhez képest ez kb. 40 perc
késést jelentett a budapesti
érkezésnél. Természetesen
egy havária helyzet sosem jön jókor,
ugyanakkor ez nem a MÁV Nosztalgia
hibájából történt,
a VPE informatikai rendszerének
leállása több
vasúttársaság több
vonatát is érintette. Ám ami
ennél is fontosabb, az az a szemlélet
és hozzáállás, amit a
vonatszemélyzet tanúsít
rendkívüli helyzetek esetén.
Egyáltalán nem mindegy, hogy
információ hiányában,
teljes bizonytalanságban kell várakozni
úgy, hogy a késés pár
percenként újabb 10 perccel nő, és
teljesen bizonytalan a vonat további sorsa, vagy a
váratlan eseményről időben, pontosan,
és korrekten tájékoztatást
ad a személyzet, majd innentől a bemondott dolgok
ténylegesen így is történnek
meg. Jelen esetben abszolút korrekt volt a
tájékoztató, röviden,
lényegre törően, de mégis szakszerűen
elhangzott, hogy mi történt, ez hogyan
érint minket, és mi fog
történni.
Összefoglaló
Összegezve a leírtakat, az utazással
abszolút elégedettek voltunk, a
közelmúltban látványosan
fejlődött a szolgáltatás. A
járműpark frissítésének
örülünk, a Danubius
étkező-bisztrókocsit jó volt
újra vonatban látni, és az extra
lábteres 2. osztály is remek volt. Az 1.
osztályon a jegyárban foglalt
étkezés hatalmas
előrelépés, és a megnövelt
számú személyzet is jó
gondolat volt, a kiszolgálás teljesen profi.
Jól látszik, hogy van erre igény a
magyar utasok körében is, amire a Nosztalgia pont
jó megoldást ad, bátran
ajánljuk a Vasúttársaság
járatait!
Nagyobb méretű
képek, és további fotók
Facebook oldalunkon!
2019.01.16.
|
|
|
|
|
|
|
|
|